Ugye mindenki emlékszik még arra mikor a diákjainkkal elmentünk a világ végére? És arra mikor még az után mentünk kettővel? Nos, most hétvégén konkrétan a világ széléig mentünk, ki a sósivatagba, a Boneville Salt Flat közelébe, a semmi közepére. Igazából ha visszagondolok akkor a terepgyakorlatok helyszínei ehhez képest dús növényzettel rendelkező, változatos helyek voltak. Képzelhetitek. Arról még nem igazán beszélhetek miért is mentünk oda, de annyit elárulhatok, hogy köze van a zumba versenyhez amire beneveztünk. :) Szóval erről most nem fogok írni, csak magáról a helyről.
Gombi nem igazán akarta nekem elhinni, hogy ezek a világvége helyek kivesznek az emberből, de hamar rájött hogy igazam van. Ahogy elhagytuk a Sóstó környékét egyre síkabb lett a terep, aztán kiírták, hogy a következő 66 (1O6 km) mérföldön keresztül nem lesz semmi civilizáció (benzinkutya, WC, stb). Nem tudom ez így leírva mennyire hangzik durvának, bevallom, amíg csak a táblát láttam azt gondoltam, hogy "na és?". A valóság azonban sokkal sokkolóbb. Azt hinnéd hogy valami havas tájon jársz, mert sótól fehérlik a puszta, valahol a távolban hegyek, de már abban sem vagy biztos hogy azok ott vannak, vagy csak odaképzelted őket. Száguldhatsz az országúton, és talán itt a legártalmatlanabb ha lesodródsz, mert sehol egy fűszál aminek nekiütközhetnél.
 |
| Visszanéztünk |
Kb. egy óra után kezdi nagyon furán-vacakul érezni magát az ember, mikor már egy ideje SEMMIT nem látott. Na olyankor nem szabad megállni az út szélén és visszanézni, mert sokkot kapsz a látványtól. Mögötted még hegyek sincsenek. Ezután kezded úgy érezni, hogy mész, mész, meghalsz még ma, ha nem jön valami szembe. És az autók nem számítanak. Az egész annyira természetellenesnek hat, hogy győzködnöd kell magad, hogy ez bizony természetes, csak más mint amit megszoktál.
 | ||
| A Semmi |
 |
| A naplemente színei |
Ahol végül megálltunk, volt egy minimális civilizáció, emberekkel, padokkal, de ha a másik irányba néztél, megint csak a nagy semmit láttad. Félelmetes volt. És szép. Legalábbis a naplementében. Tipikusan az a hely, ahova ha kiraknak, 2 napon belül meghalsz, akkor is ha van vized, mert úgy leszívja az agyadat. Mi nem maradtunk olyan sokáig. Meglestük a naplementét, aztán elindultunk haza, jó gyorsan, hogy minél hamarabb kiérjünk erről a helyről. Azért egyszer jó volt látni.
18 megjegyzés:
Ez a nagy semmi se lehetetett semmi :D
De durvaa!:O Én félnék, de most komolyan. Remélem Robertnek (úgy tetszik hogy ugyanaz a nevünk:) tele volt a tankja!:)
A frász kerülgetne, hogy mi lesz ha elromlik a kocsi vagy valami. Azért egyszer elmennék...egy csapatnyi emberrel. :D
Olyan, mintha az utolsó képen tenger lenne a háttérben, közben egy kocsi is ott áll. :D Érdekes.:)
Romesz: ahogy mondod! :)
Robi: hű hát igen, az nagyon fontos, mi pont előtte tankoltunk szerencsére. Naplementére mentünk, akkor már nem volt annyira meleg, el sem bírom képzelni mi lehet ott július közepén délben...
Ezen a terepen szoktak gyorsulási rekordokat dönteni kocsival :)
Félelmetes! Tényleg porszem az ember...
Tinkmara: valahogy úgy...
Húúú... és brrrrrr...
De azért valahol lenyűgöző és borzongató a maga fenségességében. Bárha láthatnám egyszer élőben is ..:)
A naplemente és a fa meg a padok... Tényleg mintha tengerparti táj lenne. Viszont ez a nagy semmi elég ijesztő :(
Panka: jól összefoglaltad. :)
Macsek: hát, én nem szeretnék oda visszamenni ha nem muszáj. Agyszívó hatású :)
Veg: hát egyedül a környékére se mentem volna... :)
Zsebi,
gondolj bele, Jézus 40 napig volt a pusztában meditatív okokból... Itt aztán tényleg nincs semmi, ami gátolná, hogy a saját gondolataidra figyelj kicsit.. :))
szóval kinek a pap, kinek a paplan! :))
Macsek: hát, ehhez Jézusnak kell lenni hogy ép elmével kibírd... :)
Majd olvasd el az Marcsi utolso bejegyzeset az utrol. A vegere tartogatja a javat :D
Romesz: igen, már várom a folytatást :)
Pyry: kb. ilyen lehet a Marson, vagy a Holdon..asszem nem vágyom oda sem.. Habár..egyszer mindent érdemes megnézni..de a leírásod alapján úgyérzem, nem ez lenne a kedvenc kirándulóhelyem.
Macsek: a pánik gátolná gondolataid:-)
Nikol: igen, a hegyekért én is jobban odavagyok. :)
Szerintem nagyon jo hely :)
Raadasul rengeteg autos jar oda a sivatagba gyorsulni.
De egyszer jó volt megnézni,nem? A képek amiket készitettél nagyon szépek, megkapóak.
Gyorsulási verseny? HM! Na oda biztos elmennék! Már csak ott kellene lenni meg egy jó kocsi kellene hozzá! :)))
Ribizli: mindenkinek megvannak a rigolyái :-PP :))
Csilla: egyszer mindenképpen. De rájöttem hogy engem nagyon megvisel lelkileg a síkság, engem a hegyek tartanak életben most már... :)
Megjegyzés küldése