Mármint nem a saját, tölcsér alakú hálójában, hanem a mi hálószobánkban. Múlt héten Gombi látta meg, ahogy komótosan mászik fel a falon, az ágyunkhoz közel. Mi alapvetően állatszeretők vagyunk, de a pókokkal kapcsolatban az a házitörvényünk, hogy mi itt lakunk, a pókok meg lakjanak valahol máshol, a betolakodókért nem vállalunk felelősséget. Szóval előfordulhat hogy előbb találkoznak a papucsunkkal mint azt szeretnék. Most is így történt, én már csak a hullát láttam, az alapján próbáltuk beazonosítani a birtokháborítót.
Pár perces netes kutakodás után kiderült, hogy valószínűleg un. Hobo spider, latinul Tegenaria agrestis volt a látogatónk. A zugpókok családjának eme képviselője arról híres, hogy gyakran összetévesztik egy másik, sokkal veszélyesebb haverjával, a barna hegedű pókkal. Európában nem nagyon fordul elő, mert a közönséges házipókok kiszorították. Itt Utahban elég gyakori jószág, mert nincsenek riválisai a háztartások környékén. Nevéből (agrestis) sokan arra asszociálnak, hogy agresszív. Állítólag meg tud indulni az ember felé, de nem azért mert le akar vadászni, hanem mert egyszerűen hülye. Nem támad, csak akkor ha sarokba szorítják, rálépnek, véletlenül összenyomják.
A harapása elég csúnya, fájdalmas, de nem életveszélyes. Azt, hogy durva szövetelhalást okoz, bizonyos források szerint eddig csak laboratóriumban sikerült kimutatni, mégis találhatunk beszámolókat arról, hogy akár fél évig is eltartott, amíg meggyógyult a harapás helye.
Érdekes, hogy amíg otthon éltünk, és gyakorlatilag nulla volt az esélye annak, hogy egy mérgező dög belénk marjon, egy ilyen leírástól frászt kaptunk volna. Nem mondom hogy most ugráltunk örömünkben, de a pániktól nagyon messze voltunk. Elolvastuk amit el lehetett, kicsit libabőröztünk, de alapvetően nem borultunk ki. Ugyanígy vagyunk már a pumákkal, medvékkel, csörgőkígyókkal is. Ez is egy olyan dolog, amit itt tanultunk meg: tudjuk hogy itt vannak, mindig van rá esély hogy összefutunk velük, de ez már a mindennapok része, és nem valami olyasmi, amitől pánikolnunk kéne minden pillanatban.
14 megjegyzés:
Szamomra otthon a lodarazs az egyik legveszelyesebb allat.
Edesanyam egyszer egy kobor madarpokot vert agyon Budapesten.
Alapszabaly; eloszor papucs, aztan lehet kerdezni.
Pókok láttán bevallom őszintén mindig felépred bennem az alvó tömeggyilkos. Szóval kő-kövön nem marad és pók élve sem maradhat. Egyébként szürke szinben van itt is ugyanilyen forma jószág. Nem szeressük őket. És igen a harapása sokáig látható. Fiamat előszeretettel eszik....
Én ha csak lehet kiköltöztetem, persze ez nem mindig sikerül lábvesztés nélkül. (Az ő lába veszhet, de neki több van, nekem egy láb is 50% veszteség lenne)
Ha rajtam múlik, akkor ép bőrrel költöznek, amiért nem egyszer néztek már hülyének. Egyszer egy ilyen akció után vigyorogva jöttem vissza a kertből és elmeséltem, hogy a pók ahogy leraktam felém fordult és integetve megköszönte.
Valamiért mindenki röhögött... :-(
Nálunk mindenki irtózik a pókoktól, illetve Gyuszi mosolygó közönnyel tüntette el a lakásból a pókokat. Simon viszont nagy természetrajongó, ha itt van, akkor őt kérjük meg, hogy tüntesse el a hivatlant. Szépen becserkészi és elengedi odakint. És valahogy ha itt van, akkor mindig szólunk neki, nem csapjuk agyon.
Hamarosan kezdődik itt is a pókinvázió, van egy időszak nyár végén, amikor elárasztanak minket, na azt szivesen kihagynám!
Azért jó, hogy már igy megszoktátok ezeket a mindenféle állatokat, mert hát azért mégsem félhet az ember állandóan! Azért kivánon, hogy keveset találkozzatok velük!
Ribizli: az de durva, én szívrohamot kaptam volna tőle. Az állatkertben sem bírom nézegetni őket.
A pók-csiga rendszertan beszámolómra azért kaptam 3-t, mert nem voltam hajlandó órákon keresztül nézegetni a pókképeket hogy megjegyezzem melyik melyik, így megtanultam 5-re a csigákat inkább hogy meglegyen az is.
Christine: én csak a bizonyos méret és lábvastagság esetén akadok ki rajtuk. A sima kaszáspókok nem izgatnak, de ez baromi nagy volt és "húsos" is, félelmetes csáprágókkal.
Jarod: :))))))) Beköltözhetnél hozzánk pókelhárítónak. :) És mi tutira nem nevetnénk ki! :)
Csilla: szerencsére mi nagyon ritkán találkozunk velük, egy pókinváziót nehezebben viselnék, az fix.
Hat szegeny, ez eleg randa:)
En csak akkor csapom le, ha kozelit, a plafon sarkaban felolem maradhat:)
Mariann: a sima kaszáspók nekem is. DE akinek ilyen combjai vannak, az nem. Mindig az jut eszembe, hogy én ott alszom békésen, ez meg rám mászik, hát a frász kitör. Bár ha belegondolok..hány pókot is eszik meg egy ember álmában évente? :D
Hehe... ja, amig nem tudod, nem faj:)
Lehet, hogy pici korunkban direkt desszertnek ettuk:)
Fuuuj :)
Hát a kaszáspók engem se zavar... De ez? Sima, szálon suhanó babapók csipése csészelenyomatnyi vörös folt lesz rajtam, iszonyat viszkedéssel.
Házi zugpók már korház.
Szóval rühellem a pókokat, na! A rovarfogó mániájuk oké, tehát nálunk addig marad életben egy pók, amig marad a sarokban :)
mi is azon agyaltunk hogy importáluznk pár házipókot, azok majd jól elkergetik a többi dögöt a háztól. :)
Ez most sokkolo lesz:
Nekem 3evvel ezelott belemaszott a fulembe egy pok, hogy dogolne meg. Zs persze teljesen hulyenek nezett, mert nem latszott semmi, de en ereztem, kattogott a fulem, folyamatosan piszkaltam, de mivel teljesen le lettem hulyezve, es nem latszott semmi, nem mentem el dokihoz, hanem mostam, piszkaltam a fulem hetekig, mignem kb egy honap mulva egy hajmosaskor hirtelen kijott a fulembol egy kis pokdarab..kb fel oran at nyomattam a fulembe a zuhanyt, mire kijott a tobbi resze is, es vegre elhitte a parom, hogy tenyleg pok volt a fulemben:S masnap a doki persze nem latott mar semmi rendelleneset, de en azota is sokkot kapok, ha ragondolok, na meg hogy a lakom mit csinalhatott es hol jarhatott egy honapon at odabent..persze kaptam a sztorikat az agyba petezesrol meg egyebek..bizarr..azota utalom a pokokat, addig semmi bajom nem volt veluk:S
Edinbogyo: áááááááááááááá, a hideg kirázott :(
Amúgy tegnap 2 másikat csaptunk agyon, azok kisebbek voltak, valami más fajta. Hétvéégn nézünk valami csapdát.
Bocs:)
Amugy nalunk most Bodza lett nagy pokmanias, Keresztes baratunk ugyanis rakoltozott a biciklinkre, mindennap meg kell nezni, raadasul van mar ket masik bator jelentkezo is, kivancsi leszek, mikor tor ki a pokhaboru:D
Megjegyzés küldése